Az a baj, hogy én még mindig hiszek, őszintén, mély meggyőződéssel az örökkében és a mindigben. Pedig egyik sem létező fogalom.
Tényleg, minek van rá egyáltalán szó?
Az utóbbi hetekben (hónapokban?) megint gyötör a halálfélelem, sőt, erősebben mint eddig valaha is (egyre kisebb az a barlang, ahová el tudok bújni hogy nemis, már derékig kilógok belőle, akármilyen kicsire húzom magam össze). Az apámmal kapcsolatban pedig ha lehet, még a saját halálfélelmemnél erősebb rettegésben élek, amiről pontosan tudom, hogy nem normális dolog (mi az, hogy normális? tudom, de ez most nem hermeneutikai probléma, sokkal inkább a jó mentális állapot szinonímája), mert így_nem_lehet_élni. Már tudom, hogy milyen lesz ez, amikor már nem lesz, és csak arra tudok gondolni, hogy amikor majd ez bekövetkezik, a világban olyan űr lesz, amit hát nem is tudom, hogyan fogok tudni kitölteni. Amikor az anyám azt mondta a nagyanyám halála után karácsonykor*, hogy neki a karácsony már nem is ünnep, szóval igazából nem is számít és nem érdekli, mert már nem élnek a szülei, őszintén megbántódtam, pedig akkor már elmúltam 25, azt hiszem. És mi? Mi nem számítunk? Ezek szerint nem mi vagyunk a családja, csak valami izé, kinövés, szexuális melléktermék meg egy pasi aki itt töltötte az éjszakát és elfelejtett hazamenni 38 éve?! A szülei volt a családja, a szerete ünnepe megint megszűnt, mert ők nincsenek?! Ez akkortájt nagyon bántott és fel is háborított (azt hizem, ezt az ÉS MI?!?!? kérdést fel is tettem neki) de mostanság kezdem felfogni, hogy is érthette, mit is érezhetett akkor.
Aztán arra jutottam, hogy lehet, hogy az emberek ez ellen az elmagányosodás ellen csinálnak gyereket? És gyermekes nőismerőseim bölcsen bólogatva azt felelték, igen, ezért.
Há, gottcha!
* bocsánat, hogy két héttel a poszt elkezdése után folytattam/fejezetem be és nyilvánvalóan nem is abban a lendületben, ahogyan indult, belátom, hogy aljasság ilyet csinálni, ráadásul olcsó és hatásvadász manipulatív trükknek tűnik, pedig tényleg, őszintén leszartam, hogy folytassam, minden szándékosság nélkül.
2012. augusztus 31., péntek
2012. augusztus 30., csütörtök
2012. augusztus 29., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)