2012. november 8., csütörtök

ki az őrült?

Ilyenkor esténként (kint már vaksötét van és the town is nice and festive with the glamorous lights on, szóval ez technikailag már este) ülök itt egyedül, arra várva, hogy bezárhassak, és arra szoktam gondolni, hogy és ha most belépne egy fickó egy mordállyal és lelőne, akkor mi lenne (meghalnék, mégis mi), vagy ha belépne egy fickó egy mordállyal és azt mondaná, hogy adjam oda az összes pénzt, és én persze rögtön odaadnám, de a széfben csak 1500 forint van kábé, vagy csak egy ezres, és ezt nem hinné el és bedühödne és ezért lőne le, mert nem akarnám átadni a pénzt szerinte, pedig tényleg ennyi van csak, de ezt ugyan ki hiszi el?


Miért nem tudok arról fantáziálni, hogy ilyenkor este, amikor egyedül vagyok és várom, hogy bezárhassak egy fickó lép be az ajtón langyos, ropogós bagettel és aztán szabadkozni kezd, hogy a vajat sajnos elfelejtette.
Miért?

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Vizsgafeladat:
fenti szituáció (azaz belép egy férfi).
Dátum: december 21. a nyugati média szerinti maja naptár szerinti világvége
első napja.
Rövid novella. Freudista értelmezés (meredező bagett és a vaj hiánya) kizárva.
Rajta!

csíra bácsi

phnb írta...

Azért a szituációban némi pornófilmes alaphelyzet is rejtőzik, ha jobban megnézzük.

Nyúl írta...

Oké srácok, hadd árnyaljam a képet: a poszt születése közben a Gilmore girls azon részlete ment, melyben Lorelei és Christofer Párizs utcáin bolyong hajnalban, a jetleg miatt nem tudnak aludni és farkaséhesek, mert minden zárva; egy pékség előtt ácsingóznak épp, mikor kilép egy kosár friss bagettel egy szállító (köpcös, bajszos micisapkás korai 40-es pali, egyértelműen nem romantikus képzelgések tárgya alkat) és berakja a bagettel teli furgonba. Magyaráznak neki de az csak röhög rajtuk (funny americans!) és elhajt. Semmi fallikus szimbólum, sajnálom, szimplán csak én is éhes voltam. A támadás viszont nem alaptalan ( lásd még egyetemi lövöldözés, és sajnos van személyes kőtődésünk is az egyik ilyen ügyhöz).

Ja, Csíra Úr, maga az író, írja meg!

Névtelen írta...

Árnyon nyalom én is a képet:
Párizs márpedig a szerelem városa. Nő és férfi ténferegnek, Éhség hajtja a párost.
Kívánós szemük előtt köpcös bajszos duzzadt kifliket tuszakol furgonba.
Mi ez, ha nem a gruppen dicsőítése?
Kérdem én?
Kérdem.
Mockosz kisz hobbitkák!

Csíra bácsi