Kémsztori az új mániám, ami biztos megvolt régebben is, csak most tört felszínre a Suszter, szabó, baka, kém hatására, amit az hbo-n múlt vasárnap láttunk. A fordulatos cselekményen túl az nyűgöz le ebben az egész mókában igazán, hogy a szerző - ahogy Sir Ian Fleming is - nem egy göthös firkász, aki az írógép mellett töltötte fél életét elképzelve, milyen egy titkosügynök/kém élete, mit szerethet, hogyan beszélhet, hogyan öltözködhet, hanem ő is titkosügynök volt, ismerte az MI5 főnökét, és volt igazi bevetésen, és kémkedett össze-vissza, szóval a történet karakerei, helyszínei valóban nem a képzelet szüleményei. Carré például ismert a Cambridge-i Ötök közül személyesen is 1-2 szemétládát. Azon túl, hogy konspiráció és izgalom mázsaszámra, elég komoly társadalomkritikát is megfogalmaz és különösen tetszik benne, hogy nem a szokásos szemétruszkik vs. mi, a jók, akik filantróp jóléti társadalmat építünk a felállás, hogy rámutat a britek/kapitalisták gyengeségeire, ad absurdum ők se jobbak egy centivel sem, mint a szovjetek (lásd még ezeknek semmi sem szent). Mert hát hogy ugye miért áll át a szovjetekhez, de legalábbis hogyan lesz kettős ügynök egy Cambridge-i okosfiú, hát nem lát a szemétől?! vagy éppenhogy lát?
Csírabácsi jóvoltából most ott a kindlin 3 v 4 regény magyarul, alig várom, hogy ne akarjak varrni, ne jöjjön össze a család, ne kelljen dolgozni, sat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése