2014. április 19., szombat

az élet és az ő nagy kérdései

Szóval most két opció konkurál*:

1. Egész vasárnap a kanapén krássolás, szex, gumicukorevés, szex, twin peaks maraton, szex, szex, sonkás-sajtos bundárkenyérkészítés, madaras könyv olvasgatása, szex.

2. Mezőtúrra menni (2,5 óra kocsiút) és a tavaly július óta le nem vágott 400 hektáros hatalmas kertben nőtt ki tudja miket (minimum 4 méteres majomkenyérfákat) legyakni fűnyírótraktorral, majd az éjszakát egy fűtetlen, víz nélküli faházban tölteni, ahová nyár óta talán már egy nyestkolóna is betelepedhetett. De a kert végében a holt-körös csörög vagy locsog (nem tudom, hogy folyik-e, mivel hogy holt) és láthatnék kócsagokat meg bíbiceket meg kányát meg mindenféle további madarat és énekelnének éjjel a fülemülék miközben szexelünk és hajnalban remek fotózási lehetőség lenne, mivel a hideg miatt úgyse tudnék aludni.

A két opciót egyetlen alapelem választja el egymástól, ez pedig a víz. Esetünkben a felülről, égből, eső formájában érkező víz. Akkor most drukkoljunk a....... minek is?

*Tudom, hogy minden épeszű ember az elsőt választaná. Na most az van, hogy se Madárka, se én nem vagyunk épeszűek.

Nincsenek megjegyzések: