Jövőhét=

HELL.
De csak bizonyos tekintetben. Egyedül viszem majd a bolhacirkuszt (munkahely), ami állatira jó lesz, ugyanis nem kell az agysejtpusztító retardált zseni vontatott és érdektelen történeteit hallgatnom, cserébe minden szar az én nyakamba lesz akasztva (oh wait, ez egyébként is így van), ráadásul a múlthétről mostanra halasztottuk a hallgatói banzájunkat időjárási okokból kifolyólag, mikor is meg fogom tréfálni a fizika és az energiamegmaradás szabályait és egyszerre leszek két helyen (az irodában és a campuson). Tudod mit? Még ez is jó. Ma minden jó, most minden jó. Tegnap - vagyis ma - hajnalig twin peakseztünk a madarászfiúval, vagyis szarattuk be magunkat jól, aztán mikor már mindketten folyton belealudtunk, kellemes meglepetésként megmutatta a bélyeggyűjteményét. Éljenek soká a potens férfiak!
Megint el kell kezdenem szedni azt a kurva gyógynövényes bogyót, hogy a démonaimat ne toljam ilyen hallatlanul mélyre, mert ez a boldogság, hát ez undorító.
Aztán a hét végén én mégsem fogok dolgozni, helyette nosztalgiavonatozásra megyek ósztriába (14 alagút, 16 viadukt, 100 kőhíd!!!444), amit kb úgy várok, mint egy dedós a gyereknapi ringlispílezést. Egyetlen hátulütője, hogy éjjel érünk vissza az unalmas és nosztalgiátlan pestre, másnapra pedig hivatalos vagyok a madarászfiú társadalmi szerepvállalására a fuck&madarak egyik pest megyei rendezvényére, ami irtó muris lesz. Én is csak egy néző leszek a közönségben és nyíltan gusztálhatom majd finom kis fenekét és csorgathatom a nyálam duzzadó bicepszének láttán, ahogy az odúkat emeli le akit tényleg az érdekel, ki lakik az odúban. Hahaha.

Sajnos a kolléga majdnem kéthetes távollétének lesznek negatív következményei, ilyenkor ugyanis mindent megint teljesen elölről kell kezdenie megtanulni.

Na, ha már így kisütött itt a nap, akkor elmegyek elnyalni egy fagyit.