gondoltok a halálos ágyatokra?
én minden nap.
Minden kibaszott nap eszembe jut, minden nap látom magam abban a pillanatban, mielőtt. Iszonyú. Ehhez képest az a bizonyos damoklész kardja lófasz.
ráadásul mivel minden nap megjelenik, és minden nap számvetést tartok, és minden nap tudom, hogy kiszámolt homokszemek vannak a homokóra hasában, minden_egyes_kibaszott_nap feldühít, hogy nem játszhatok végig játszmákat bizonyos emberekkel, hogy nem folytathatok le/fejezhetek be beszélgetéseket, nem teszek/tehetek meg mozdulatokat, nem élhetek át élményeket.
hogyhogy miért? mert egy csomó szituációhoz két ember kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése