2014. június 16., hétfő

no, hogy itt mi lesz,

no, ki érti ezt?
robi, te se érted? hát akkor ki érti? senki.*

Megjöttek az odúk az irodába, sálálálálá, megszámoztam őket, sálálálálá, aztán kérdeztem egy okosat a madarászfiútól sms-ben, mire felhívott és nagyvonalúan felajánlotta, hogy szívesen installálja nékem az odútelepet. Hát azt már nem. Jószagú, jóvágású fiatalemberek lesznek szívesek távol tartani magukat az ÉN odútelepemtől, ez ugyanis nem átjáróház. Nem lehet csak úgy föl-le akasztgatni az odúimat, mint valami játékszereket, áthelyezni máshová, nyitogatni a fedelét, belekukucskálni folyton, zavarni az odúlakó népek életét. Magánszféra, kérem. Ezek az odúk kincseket rejtenek, nem holmi pulton álló cukorkásballonok kéremszépen, amibe minden arrajáró kénye-kedve szerint belemarkol és kedvére csemegézget.

*Cseh Tamás: Dosztojevszkij

Nincsenek megjegyzések: