Tegnap megnéztük, mivel volt elfoglalva az elmúlt évben a magyar sörfőző társadalom. Láthatólag kurvára elfoglaltak voltak, az biztos, és őszintén meglepett a főzdefeszt mérete és a látogatók hatalmas tömege. Mondjuk mit hittem? Na mindegy.... Túl sok kóstolásra sajnos nem volt időnk, mivel a bukolikus külvárosba akkor ért ide a felhőszakadás, amikor a többiek épp találkoztak, úgyhogy elég későn értem oda és 2 kóstolás után már indulni is kellett pasora a szabadság térre. Szakestes társaság és annak főként oldalági vadhajtásai alkották a társaságot, mind huszonéves kiscsajok és srácok, mire anna megjegyezte, hogy kicsit óvónéninek érzi magát (pedig sztem egyáltalán nem viselkedtek úgy, hogy ezt váltsák ki).
Igazából nem is ezt akartam, illetve de, ezt is, hanem ez csak a bevezetőjéül szolgált egy bicikliről szóló ódának (alibi). Hogy mennyire kibaszottul kurvajó és az éjszakai bringázásnál csak néhány jobb dolgot tudok (és ezek közül van, ami sajnos pártner nélkül nem olyan fun) talán a világon, de ha épp éjjel nyomod az üres adyendrén, akkor az a néhány másik sem hiányzik. Valahogy sokkal gyorsabbnak érzékeled a haladásod, ugyanakkor paradox módon biztonságosabb a sötét miatt, mert a keresztforgalmat hamarabb észreveszed a lámpák miatt és nem basznak el a kereszteződésben, mert átzúzol őrült módjára. Nem is tudom, mi lenne velem, ha nem lenne biciklim, de most komolyan. Ha lenne egyházuk, esküszöm, belépnék. Oh, wait. Hát én lájkolom a Babilon Nyulai Kerékpáros Egyházat, szóval be is vagyok lépve. Hallgassátok meg, mi is hitvallásuk, drága feleim:
BNyKE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése