Szal elindultam, és mert péntek volt (ma már szombat van, de tegnap még péntek vót), akartam észak felé egy kört tenni (újabban ilyen amcsisan nyomom, hogy keleti irányban, meg délről jöttem, nemisértem), meg a vámházkörúti papírboltban van egy madaras plakát amit meg akartam venni, és oda is el akartam kanyarodni. Hát az alagútig jutottam, ott kapott el a zivatar, és nagyjából teljesen ronggyá áztam. Aztán a hidegrázás miatt, és mert beszartam, hogy a fagyhalál jelei kerülgetnek, mert a lábfejem és a kezem már zsibbadt, visszaültem a nyeregbe és a kurva esőben eltekertem néhai otthonomba remélve, hogy Dedi nem lesz otthon (hát de, ill. a kapuban futottunk össze, my luck) és vehetek egy forró zuhanyt, biztos van otthon pálinkája, ami most életet fog menteni, aztán száraz ruhára váltok, és mehetek tovább.
Sosem tekertem még szakadó esőben, és azt hiszem, sosem fogom megalapítani a Szakadó Esőben Tekerők Boldogságának Útja Egyházát, bár a meleg nyári eső tud kellemes lenni.
Mindenem átázott. Igen, a bugyim is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése