például a sujtásos küsz

véget ért a tiszatavi szakestélyünk, ahonnan hullafáradtan értem haza, mondjuk összesen 11 órát ha aludtam egész hétvégén, szóval igazán nincs ezen mit csodálkozni. mámoros vagyok már annak a gondolatától is, hogy holnap nem kell dolgoznom, az viszont nagy pofánbaszás egy fagyott heringgel, hogy mehetek a lakásba összeszedegetni szánalmas kis életem utolsó morzsáit a holmim maradékáért, mert amit mondtam, megmondtam.
Hiába próbáltak meg elbizonytalanítani a kedves emberek az elmúlt hétvége során, hogy biztosan ezt akarom-e de tényleg igazán biztosan, most azt érzem, hogy igen, mert hiányzik az összes többi ruhám, könyvem, cédém, konyhai baszom, és akarom, hogy az ex-ex pasi amikor hazaér majd a lakásba és az üres polcom és fiókjaim fogadják ásítozva, akkor fájjon neki. Mondjuk indulásképp majdnem annyira, mint nekem.

a tiszatav pedig csodálatos és nem értem, honnan gondolhattam eddig, hogy az valami ásóval készült sáros pocsolya körbebetonozott parttal, mert hogy igazi madárparadicsom, hatalmas és a természet uralja tiszta erőből és lehet, hogy valaha ásóval készült sáros pocsolya volt, de a flóra és a fauna is olyan őserővel bír, hogy mindenen úgyis áttör, saját képére formál és uralkodik. lesznek képek is, de csak holnap. az ökocentrumot semmiképp ki ne hagyjátok, ha poroszlón jártok.

addig meg böngésszetek halneveket, mert legalább olyan fantáziadúsak és élmény őket olvasgatni, mint a patológusok szókitalálmányait például hogy cifra kölönte, leánykoncér vagy a sujtásos küsz: magyar halfajták nevei